Havazás, opera, halloween...

Az utolsó irományom óta már nem is nagyon tudom mi történt. Próbálom összeszedni magam és a gondolataimat.

Az elmúlt pár hétvégét 2 aupair sorstárssal töltöttem. Mindig valami okos dolgot találunk ki. Szuperul megvagyunk, mert nagyjából azonos dolgokat kedvelünk és nem abból áll minden hétvégénk (mint több külföldi pl. német aupiarnak,) hogy azonnal elszórjuk a  megkapott pénzt.

Szeretném vagy nem?!

Óóóó, kis édi Lincolnom...

 

 De szerintem ez olyan tipikus magyaros dolog. Persze így sincs sosem pénzünk, de ilyen az auapir élet. Otthonról csodásnak tűnő több száz dollár kecsegtetően hangzott, de itt megélni belőle nem leányálom. Csak egy kis ez , csak egy kis az, metró, téli holmik...stb (vagy kinek mi, én mivel tavasszal jöttem csak tavaszi és nyári ruháim vannak)  Én is gondoltam majd télre lesz egy kis spórolt pénzem és szépen bevásárolok. Ahhhaaa, persze....Pedig nem Prada kabátot szeretnék. Igaz vannak jó kis boltok mint Burlington Coat Factory, TJ Maxx, Marshalls, Ross, ami kb. a mi pénztárcánkhoz van méretezve és jó dolgokat is ki lehet fogni. De ez sajnos inkább szerencse kérdése. Mert ezek olyan outlet féle üzletek vagy nem is tudom hova soroljam. Minden van, de nem teljes méretsorok vagy kollekció. Millió márka egy-egy terméke. Ha jó vagy rengeteg drága holmit lehet kifogni pár dolcsiért. De persze az én "szívszerelemem" a kedvenc márkám ruháit nem igen találni egyikben sem. Néha kifogok egy Secret Sale-t (titkos akció ami csak pár órán keresztül tart), vagy 50 %-os leárazást, de sajnos nem mindig  jön be!

Pedig hamarosan be fog fagyni a hátsóm, nem úgy mint a sok helyi bolondnak. Egyszerűen nem térek magamhoz, mikor a suliból ballagok haza (este 10 körül), hogy egy csomó elmebeteg egy szál semmiben flangál. Én nyakig bezippzározva kis mellényembe vagy thermó pulcsimban...egyesek pedig ujjatlan ruhában, flip-flop papucsban, rövid nadrágban lődörögnek. Egyszerűen kész vicc! Nem igaz, hogy nem fagynak meg:S
Múlt héten szombaton megérkezett az első hó! Fejvesztve álltam neki kabát és csizma után nézni. Vásárlás közben pedig egy kedves hölggyel találtam szembe magam, aki a helyi szokásnak megfelelően rövid szoknyában (természetesen harisnya nélkül, mert itt az egyáltalán nem divat) vörössé fagyott combokkal kalimpál előttem. Hát kisanyám te sem vagy normális gondoltam magamban..oké, hogy nincsenek mínuszok, de azért ez nekem sokkkk. Igazat megvallva a gyerekeimet is lengébben kell öltöztessem, mint ahogy én felöltözöm nap mint nap. De ez már nem izgat! Ha ők nem fáznak, nekem oké :) És természetesen ki göthös és beteg lassan 2 hete?!...hát én, aki marhára odafigyel, hogy még véletlenül sem fázzon meg! Lehet az ő immunrendszerük edzettebb ezáltal! Persze még se csizma, se kabát...nem találtam meg a nekem valót...

Így volt ez a halloween jelmezekkel is! Egyszerűen nem volt kedvem vagyonokat költeni! Így lettem egyszer csak  vámpír...Mivel az ünnep pont hétfőre esett, így úgy döntöttem az én vén csontjaimnak jobb lesz ha inkább valami elő buli keretében ünnepelünk hétvégén. Pénteken reggel gondoltam, most már nincs mese ki kell találni valamit. Nem voltam túl kreatív, de a vámpírfogak nagyon megtetszettek így emellett döntöttem :) Van hosszú póthajam, fekete ruhám akkor csak pár kiegészítő és kész is...nem sokat pepecseltem vele, mert mivel beteg voltam nem számítottam semmi jóra. Ivettel, aki szintén magyar aupair megbeszéltük a  talit.
Nem tudom, hogy itt a környéken csak én vagyok ilyen balfácán, de egyszerűen taxit hívni képtelenség. Már említettem  Miamis bejegyzésben is, hogy képtelenség..de azóta sem sikerült! Anyuka pont megérkezett mielőtt leléptem volna és felajánlotta eldob a legközelebbi taxi állomásig.
(Annyiszor elterveztem, hogy egy külön beszámolót fogok írnia  a helyi közlekedésről, mert ez egy katasztrófa ami sokszor itt történik! És még ők kérnek tőlem helyi jogsit mikor vezetni sem tudnak!!!De ígérem pótolni fogom! )
Gyors fotót készítettek rólam, mert még sosem láttak ilyen sminkben és mindketten ledöbbent arccal néztek rám:)
Sikeresen megérkeztem a megbeszélt helyre, ahol még  Ivetten kívül 3 an vártak már rám. Egy helyi csajszi és egy srác és egy kolumbiai sorstárs. Elég hamar megtaláltuk a  közös hangot és szuper jót buliztunk. Habár az alkoholizálás nálam szinte teljesen kimaradt, az antibiotikum miatt, de belehaltam volna, ha nem mehetek el életem első amcsi halloween bulijába. Ja jut eszembe, ez volt az itt tartózkodásom első bulija is!!!Óriási partyarc vagyok:)

A kis csapat...(a vámpír fogamat ekkor már elveszítettem:))

Kisasszonyé

Fiúcskáé

A szoba ajtóm

Készültem, saját kis szőnyegekkel

Ja és ami a zenét illeti, múlt kedden egy hangversenyre voltam hivatalos. Andi (magyar aupair szintén) invitálásra kerültem a Cseh Nagykövetségre. Első körben úgy tudtuk, hogy zongora hangverseny lesz, de kiderült opera. (Zárójelben hozzátenném mindkettőben érdekelt voltam pár évig, na jó operában nem de magánének szakos voltam) Szuperül éreztem magam, habár az elején kicsit megilletődtem mikor kiderült, hogy hármasban leszünk. Később beláttam egy hangverseny nem a  cseverészésről szól, így egyáltalán nem volt kényelmetlen. Igaz ők sem randizni jöttek, de ők legalább ismerték egymást a spanyol fiatalemberrel aki elvileg intézte az egész meghívásunkat. Éppen a  követség előtt konzultáltam Andival mikor egy autóból egy ember elkezd velem kiabálni magyarul, hogy mi meg mi a  fenét keresünk a Cseh követségen (ja mert a Magyar pont mellette van) Persze nem tudtam neki válaszolni, de egyáltalán nem értem a felháborodását, miért ne mehetnék máshová? majd ha meglehet nyitni normálisan a követség oldalát és megtalálom a  programokat akkor esetleg oda is ellátogatok. De elég negatív véleményeket hallottam sajnos eddig róluk!

Hétfőn a hivatalos halloween estéjén mi is elindultunk kis családommal az édesség gyűjtésnek. Kisasszonyom Lovebug volt ( ami szerintem katica, de nem veszekszem vele:)), fiúcska természetesen Captain America, Apuka valami nagyon vicces fogsort szerzett be és azzal riogatta a gyerkőcöket, Anyuka sajnos idén kimaradt, mivel éppen hogy haza ért a munkából így ő jelmez nélkül, de velünk tartott. Ami az én jelmezemet illeti, nem tudom megmondani, hogy mi voltam. Mivel a vámpír kosztum elég lengének bizonyult így valami mást kellett kitalálnom. Volt még tartalékban egy rózsaszín parókám így ehhez kellett, kitalálni valamit.Gőzöm sincs mi voltam. Rózsaszín haj, rózsaszín szőrös glória, rózsaszín arcfestés (kisasszony kérésére), és találtam egy soha nem hordott fehér hosszú ruhát, hát valami angyal féleség voltam, de annyira hideg volt, hogy a sok ruha miatt az összhang a  jelmezemben teljesen felborult. Végig jártuk a környéket, sok sok fini cukrot és csokit gyűjtöttünk.

Kipp-kopp...Trick or treat!

Az én gyűjteményem..legalább nem hízom el nagyon:)

Mára csak a csoki pusztítás maradt, ja és az 50 %-os jelmezek és kiegészítők begyűjtése...ami jövőre tökéletes lesz nekem :D

Szép napot!
Pusszancs